A híres Sile-i, csíkos ruhás világítótorony!

Nem tudom, ki hogy van vele, de engem gyerekkorom óta erős vonzalom fűz a világítótornyokhoz. A lakásomban mindenhol világítótornyokat ábrázoló hangulatos kis csecsebecsékkel vettem körül magam. Fénykép és mécses tartókon, faliképeken, órákon és képeslapokon, a lakás számtalan pontján világítótornyok néznek vissza rám. 

Így természetes volt, hogy az egyik istanbul-i utazásunk során ellátogatunk Silé-be, a Fekete-tenger partján húzódó kis városkába, ahol a világ 2. legnagyobb, még ma is működő világítótornya áll.

Nekünk, mint a török sorozat helyszínek felkutatásában éllovasoknak, ennek a helynek a felkeresése már – már kötelességünk volt, hiszen itt, ebben ...

Számunkra szinte hihetetlen, de máris elröppent egy év, mióta útnak indítottuk blogunkat, amelyben Isztambuli utazásaink élményeit igyekszünk megosztani veletek.

Most, hogy 1 évesek lettünk, engedjétek meg, hogy kicsit meséljünk ennek a blognak az apropójáról és jövőbeni életéről.

Isztambulért, a török kultúráért és emberekért való rajongásunk valamivel több, mint négy éve, egy török sorozatnak köszönhetően kezdődött. Ritkán néztünk sorozatokat, így szinte csoda, hogy az EZEL-be mégis belekukkantottunk, és ott is ragadtunk… Szerelem volt mindnyájunknál, kinél első, kinél többszöri látásra… Azóta persze számtalan török sorozatot néztünk meg és nézünk jelenleg is, mert valahogy az életünk része lett ...

Találkozás Şakir Fakılı nagykövet úrral

Kétségtelen, hogy kis hazánkban tombol a török sorozatokért, azon belül is leginkább a Szulejmánért való rajongási láz. Korábban írtunk már róla , hogy a közösségi oldalakon bizony több ezer főt is számlál egy-egy rajongói csoport létszáma, akik közül sokan napi szinten beszélgetnek egymással. A török sorozatok tehát tagadhatatlanul közösségformáló erővel bírnak, ismeretségek, barátságok és fontos találkozások alakulnak általuk.

 Egy ilyen, igen fontos találkozóra került sor múlt pénteken, amikor is a Szulejmán Magyar Nyelvű facebook csoport meghívást kapott Şakir Fakılı nagykövet úrtól és feleségétől egy ismerkedő beszélgetésre, a Yunus Emre Kulturális ...

A turisták többsége szinte egyáltalán nem, vagy csak alig valamit néz meg Isztambul ázsiai oldalából. Az utazási irodák néhány naposra tervezett programjaiban erre persze nem is lenne idő. Ezért érdemes inkább az egyénileg szervezett utazások mellett dönteni, hogy minél több mindent megismerhessünk ebből a sokszínű városból, hiszen Isztambul ázsiai oldalán is számtalan élmény vár ránk!

Kadıköy:

Ha nincsenek napjaink, hogy bejárjuk az ázsiai rész minden szegletét, az európai központtól hajóval csupán 10-15 perc alatt elérhető, az ázsiai oldal központjának számító Kadıköybe azért mindenképpen menjünk át!

Itt egyszerre találkozhatunk a tradicionális és a legmodernebb életformával. Kadıköy lakónegyed és ...

Kılıç Ali Paşa Hamamı 

Az Oszmán Birodalomban fontos szerep jutott az úgynevezett törökfürdőknek, törökül hamam, aminek jelentése: forró. Az oszmán időkben a hamamok látogatása az élet alapvető részét képezték.

Az iszlám számára fontos a tisztálkodás, a mosakodás, így a törökfürdők hagyománya a muszlim országokban terjedt el alapvetően . A hamam volt az egyetlen olyan hely, ahol forró, szappanos fürdőt lehetett venni. Isztambul óvárosának törökfürdőiben egykor pasák szövögették terveiket és csinos háremhölgyek kellették magukat.

A hölgyek és mennyasszonyok az esküvőjük előtt a hamam-ban találkoztak barátnőikkel, de még a szultán ágyasai, valamint a Hárem többi tagja is elmentek a fürdőbe, hogy ...

Iskola lépcső utca Fener (Balat)

Ma Isztambulnak egy olyan lépcsősorát hoztuk el nektek, ami már nem egyszer ihlette meg a filmeseket. Az Iskola lépcső névre hallgató helyszín Balatban található és az Ezelt, a Karadayit, valamint az Aci Hayatot is forgatták itt. A lépcsősor praktikusan azért kapta az Iskola lépcső nevet, mert a tetején található a Yavukimyon iskola.

Több, mint egy évszázadon keresztül, 1879-1988-ig egy görög leány középiskola működött itt.

Az egykor gyerekzsivajjal teli épület mára sajnos teljesen elhagyatottá vált, csupán egy görög szobrász, Kalliopi Lemos kiállítását szervezték ide 2013-ban.

Isztambulnak ezt a városrészét egykor a Rumi görögök lakták, itt bármerre nézünk az az ő emléküket idézi. ...

Isztambul minden tekintetben különleges. Nem csupán azért, mert a világ egyetlen városa, amely két kontinensen, Ázsiában és Európában is fekszik egyszerre, de azért is, mert kiválóan megfér benne a fejlett nyugatias, és az elmaradottabb, konzervatívabb életforma is.    Isztambul egy lüktető, dübörgő vidám város, amiben mégis ott érzi az ember a történelmet. Páratlan hangulatát tovább fokozza, hogy a város a Fekete és a Márvány tengert összekötő Boszporusz szoros mindkét partjára kiterjed,  európai részét pedig a mintegy 7 km hosszú Aranyszarv öböl szeli ketté. Igaz, hogy Isztambul már nem főváros, 15 milliónyi lakosával azonban Törökország legnagyobb városa. Hatalmas, 150 km hosszú, és 75 km széles metropoliszról ...

AZ ISZTAMBULI AYA SOFIA MÚZEUM

Az Isztambul történelmi negyedében, a Sultanahmet téren álló monumentális Aja Szófia múzeum helyén korábban két székesegyház is állt, de mindkettő a tűz martaléka lett. A jelenlegi épületet Justicianus császár építtette. Ő adta neki az Isteni Bölcsesség, törökül Aya Sofia nevet .

Alapkövét egy hónappal a második tűz után tették le. A hatalmas építkezésen öt éven át 10 ezer munkás dolgozott. 916 éven keresztül a Bizánci főváros legnagyobb temploma volt.

Konstantinápoly meghódítása után 482 évig szolgált muzulmán dzsámiként, majd a Török köztársaság kikiáltása után Mustafa Kemal Atatürk, a napjainkban is hallatlan tiszteletnek örvendő államelnök, múzeummá nyilváníttatta. ...

Aki sűrűn néz török sorozatokat , (mint mi) az már bizonyára hallotta a következő szavakat: abi, dayi, amca, abla, kardes stb… Nyilván az is világos, hogy ezek a megszólítások valamiféle  ismeretségi vagy rokonsági fokot jelentenek, úgy, mint nálunk a nővér, báty, unokatestvér, nagybácsi stb…

Igaz ugyan, hogy mi magyarok is használjuk ezeket a kifejezéseket, de koránt sem olyan  mennyiségben, mint ahogyan az a török nyelvben van jelen.

Nem kisebb feladatra vállalkoztunk, mint, hogy megpróbáltuk kibogozni a török család rokoni szálait!

Akkor lássuk:

anne                            anya
baba                            apa
ebeveyn                      anya-apa (szülők)
babaanne               ...

Összeállítottunk egy hiánypótló listát, melyben Isztambul múzeumainak és főbb nevezetességeinek aktuális nyitva tartási idejét és a belépői árait találjátok. Reméljük hasznát veszitek! 

  A múzeum kártyáról itt olvashattok!

RÉGÉSZETI MÚZEUM ( ARKEOLOJİ MÜZESI)

belépő ára            15 TL
nyitva tartás          9:00-19:00 
pénztári záróra   18:00          

ZÁRVA: hétfőn

AYASOFYA MÚZEUM

belépő ára        40 TL
nyitva tartás:
nyári szezonban (április 15-november 1.között)  9:00-19:00 
pénztári záróra 18:00

téli szezonban (november 1 április 15. között)  9:00-17:00 
pénztári záróra: 16:00

A múzeum minden nap látogatható.

A Hagia Sophia múzeum a ...

Törökország ízei cikksorozatunkban ma az édességek kerülnek terítékre.

Egy biztos, Isztambulba ne akkor utazzunk ha éppen szigorú diétán vagyunk, mert garantáltan fel fogjuk függeszteni a koplalást. Az utcai árusok és az éttermek kínálata is csábító, de ha ezek közül találtunk is diétás fogást, az édességeknél el fog vérezni a fogyókúránk. 

A teljesség igénye nélkül, csupán néhány olyan desszertet mutatunk most be nektek, amit leteszteltünk és bizony meg is szerettünk!

BAKLAVA

Baklavát már az oszmán udvarban is készítettek. Mind a szultán, mind pedig az udvar kedvenc csemegéjének számított. A háremhölgyeknek készült finomságokat afrodiziákum hatása miatt fahéjjal  is ízesítették.  Ebből a ...

Katari Szulejmán kiállítás képekben!

Az Oszmán Birodalom legfényesebb korát bemutató török sorozat, a Szulejmán, évek óta tartja lázban a magyar nézőket. Volt is nagy felháborodás és demonstráció, amikor egy időre levette a TV csatorna a műsorrendről. 

A török rajongóknak szerveztek már Istanbulban kiállítást a sorozatból, amely most egészen Doháig, Katar fővárosáig jutott. A dohai Szulejmán kiállítás megnyitójára maga a "Szultán" ( Halit Ergenç ) is meghívást kapott, ahová elkísérte húga, Hatice Szultána ( Selma Ergeç ) és fővezíre, ( Okan Yalabık) is.

 
Gyere, kövess minket a   facebook-on     instagramon   pinteresten és youtube-on is!

BEYKOZ LIGET

A Kuzey-Güney sorozat utolsó helyszínére viszünk ma el titeket.

Emlékeztek, amikor az első évad végén, Ferhat Cemrét, Zeynepet és Güneyt egy hamis sms-sel a Beykoz-i erdőbe csalja?

Ez a jelenet egy csodálatos helyszínen, a Beykoz ligetben játszódik. A liget, Istanbul Beykoz kerületében, egy erdővel határolt rész domboldalán található, melyet Beykoz vagy más néven Abraham Pasa Ligetként ismernek. Ez a hatalmas, ősfákkal határolt terület, közel 28 hektáron terül el a Boszporusz szoros mentén, Beykoz és Pasabahce között. Gyönyörű természet közeli, erdős része ez Istanbulnak, mely egészen Riváig húzódik.

A liget nevéhez egy legenda fűződik. A történet szerint az oszmán szultán Abdulaziz fogadást ...

VÁROSON BELÜLI KÖZLEKEDÉS ISZTAMBULBAN

Az Istanbulkart névre hallgató közlekedési kártya minden, a város által üzemeltetett járműre érvényes. A kártyát már a reptéren megvehetjük, így akár a városközpontba való bejutás során azonnal használhatjuk.

Megvételkor felszámolnak egy egyszeri díjat, amit nyaralásunk végén visszakapunk, ha visszaváltjuk a kártyát. Ha azonban tervezzük, hogy néhány éven belül ismét ellátogatunk Isztambulba a kártyát meg is őrizhetjük, a rajta lévő egyenleget hosszú évekig tárolja a rendszer. Az egyenleget a város bármely pontján, sok helyen feltölthetjük. Újságárusoknál, kisebb üzletekben, erre a célra felszerelt automatákban. Az automata több választható nyelven, hangosan mondja, mit kell ...

Kılıç Ali Paşa Cami

Mimar Sinan legendásan híres építész nevét mindenki ismeri, akit kicsit is érdekelnek az oszmánkori épületek történetei.

A Kılıç Ali Paşa dzsámi a mester utolsó előtti alkotása, már 90 éves volt, mikor építette 1580-1587 között.

Kılıç Ali Paşa tengeri admirális volt, aki nem volt jóban Mihrimah szultána férjével, Rüstem pasával . Mivel Rüstem pasa, nem csak a szultán lányának férje, de Nagy Szulejmán nagyvezére, bizalmasa is volt egyben, nem volt jó ötlet összeveszni vele.

Mikor Kılıç Ali Paşa már érezte halála közeledtét, a szokásnak megfelelően kért egy földdarabot a szultántól, ahová dzsámit építtethet. A szultán (Rüstem erős ráhatására) válaszul a kérésre így szólt: ...