Beszélgetés Aras Bulut İynemli-vel 

19 évesen találkozott a képernyővel. Népszerű, nagy nézettségű sorozataival véste be magát az emlékezetekbe. Leginkább bohém karaktereket játszott, de azt mondja, a magánéletében mára már lenyugodott és felnőtté vált. Aras Bulut Iynemlit az új sorozata „ Çukur” (Gödör) kapcsán kérdeztük.

Majdnem 19 éves kora óta a képernyőkön van. Az évek során az ártatlan arcú, fiatal fiúcskából csirkefogóvá vált....

Az utóbbi időszakban általad megformált huligán srác, mennyire vagy te?
Természetesen minden karakterbe amit játszom, beleviszem egy kicsit a saját egyéniségemet is,  de nem vagyok olyan kemény srác. Beşiktaş utcáin nevelkedtem, és a  Beşiktaş Anadolu középiskolába jártam. Van egy 11 évvel idősebb bátyám. Tőle és apukámtól rengeteget tanultam, nem szeretek verekedni.

Tehát akkor nincs a véredben a csibészség?  
De, az természetesen mindig van bennem!

Mesélj már picit a erről a „Beşiktaş érzésről”...
Na az nehéz lenne. Ezt nem tudom szavakkal leírni, érezni kell. Azt mondom,  jó, hogy vannak más csapatok is, mint például  a Fenerbahçe, Galatasaray vagy a Göztepe. Viszont a Beşiktaş-t a többi csapattól a sokfélesége különbözteti meg.

Ez a tolerancia a munkatársaiddal szemben is érvényes? Szoktad pl. mondogatni, hogy „De jó, hogy van  Kıvanç Tatlıtuğ, Çağatay Ulusoy”?
Persze, hogy ezt mondom, jó, hogy sokan vannak. Ez kell az élet dinamizmusához. Engem még az is meghat, amikor azt látom, hogy egy ellenfél szurkolója megtapsolja a másik csapatot.

Hogyan változol az idő múlásával?
Felnőttem, lenyugodtam. Például az elmúlt 3-4 évben megtanultam az elfogadást. Ahelyett, hogy valamit kizárólag a saját szemüvegünkön keresztül nézünk, el kell fogadni mások nézőpontját, meglátásait is. Nem muszáj persze azonosulni velük, de meg kell érteni, hogy mások adott esetben máshogy látnak egy helyzetet. „Ő olyan én meg ilyen vagyok” és folytatom az utamat. Ez a hozzáállás sokat segít, hogy tovább lépjek dolgokon és folytassam a saját utamat.

ALLAH MUTATOTT NEKEM EGY UTAT.

Általában küzdelmes életű karaktereket játszol.  Az te életed mennyire küzdelmes?
Pont annyira, mint bárki másé. Viszont, ami számomra a legfontosabb, az a remény. Remény mindig van, mindig kell, hogy legyen. A legfontosabb dolog, ami életben tart. Röviden: Sose add fel!

A bátyád színész, a nővéred TV bemondó és énekes.... A te tehetséged vajon genetikus?
A nagybátyám pedig az Állami Színházban játszik, anyukám nagybátyja szintén színész. Szerintem a bátyám és a nővérem született tehetségek, az enyém később fejlődött ki.

Beren Saat-tal játszottál egy reklámfilmben, úgy ismertünk meg. Az abban a reklámban szereplő, visszahúzódó fiú álmodozott a máról?
Valójában azelőtt egy telekommunikációs cég reklámjában szerepeltem. A reklám főszerkesztője  Zeynep Günay Tan volt. Elhívott engem az „Úgy telik az idő” válogatására. Eközben Beren-nel jött a reklámfilm. Válasz a kérdésre: Zeynep-nek azt mondtam, hogy „Nem tudom, hogy meg tudom-e csinálni, de szeretném kipróbálni magam”. Megpróbáltuk, majd gratulált.  Ekkora sikerre viszont én sem számítottam. Közben fedélzeti mérnöknek tanultam. Másfelé ment az utam, miközben teljesen más terveim voltak. De valójában a munkámban is használom a tanultakat és a matematikát.

Szeretnéd a nevedet a „Nagy nevek” között látni?
Én inkább annak örülnék, ha sikeres lennék és ezért szeretnének engem az emberek. A sikerrel egyenes arányban nő a felelősség is. Természetesen ennek van pozitív és negatív oldala is. Viszont én nem szeretnék ezeken leakadni. Allah mutatott nekem egy utat, én pedig ezen az úton szeretnék a tőlem telhető legjobb módon haladni. Természetesen tudom, hogy mindig van jobb, és ezért harcolok.

Volt egy időszak, amikor minden este egy bárban láthattunk....
Áh, én ilyenre nem emlékszem (nevet). Természetesen volt olyan időszak, amikor eljártunk. Óóó a fiatalság!

Két évvel ezelőtt azt nyilatkoztad, hogy „Szégyenlős vagyok, nem tudok hosszan valaki szemébe nézni.” Hogyan változott meg a nőkhöz való hozzáállásod?
Még mindig szégyenlős vagyok, de idővel megtanultam kapcsolatot teremteni.

Mesélj a szerelemről...
A szerelem az az időszak, amikor az ember felfedezi önmagát. Minden kapcsolatban szembesülünk a saját önfeláldozásunkkal, a határainkkal és gyengeségeinkkel. A szerelem körbefon minket és meggyógyít. A szerelem számomra egy olyan érzés, ami által felfedezem önmagamat, felnövök, fejlődöm.

Az egyik interjúban azt mondtad, hogy „Szerintem a szexiség a libidoval kapcsolatos”. Még mindig így gondolod?
Igen, a szexiség a libidoval, a személyes aurával és az energiák áramlásával függ össze.

Ha már itt tartunk, a te libidód magas?
Szerinted? Elmegy… (mosolyog)

AZ EMBER NÉHA  MOCSÁRBAN ÉRZI MAGÁT...

Az új sorozat előzetese, a stáb, sőt a színész gárda is a „Tégla” című sorozatot juttatja eszünkbe...
Amikor elolvastam a forgatókönyvet én láttam a különbséget, úgyhogy ezt a néző is fogja látni rögtön az első résztől kezdve.

Mi volt ennyire más?
A „Gödör” egy széthullott család újra egymásra találásának a folyamatát meséli el. Van benne egy erős szerelem. Megmutatja milyen fiú gyermeknek lenni, milyen apának lenni, milyen társnak lenni, milyen anyának és testvérnek lenni. Amikor azt hiszed, hogy szabad vagy és sikerült, visszatérni azokhoz, akiket elhagytál. Ezeket a karaktereket, a vívódásokat, csak nagyon erős színészi játékkal  sikerülhet a képernyőn keresztül megmutatni. Mindemellett tele van reménnyel. Az én karakterem  Yamaç, egy fiú, akit az apja sosem fogadott el. Ennek ellenére próbálja az egyéniségét kifejezésre juttatni, minden vágya, hogy észrevegyék.

Van olyan sztorid, ahol neked is ki kellett másznod a „gödörből”?
Mi az, hogy gödör? Előfordulhat, hogy a gödör az éppen egy hegy csúcsa. Előfordul, hogy az ember a mocsárban érzi magát, de valójában az az ő életének csúcspontja. Ott talál rá valamire, amiből életre szóló leckét tanulhat. De olyan is van, hogy az ember a hegy csúcsán érzi magát, de valójában teljesen máshol van. A lényeg mindig az, hogy amikor egy adott helyzetben benne vagyunk, akkor mit látunk.

RÁESTEM A KEZEMRE ÉS EGY RECCSENÉST HALLOTTAM.

Az előzetesben állandóan tetőkről ugrálsz, vannak bunyó jelenetek. Használtok dublőrt?
Jobb szeretem magam játszani. Van akció rendező és a koreográfián is sokat dolgozunk.

Történt veled baleset?
Persze. Például tavaly az egyik verekedéses jelenetben a levegőben kellett bukfenceznem. Ráestem a kezemre és egy reccsenést hallottam. Eltört a kezem. Három hétig úgy játszottam.

Előfordul, hogy nagyon beleéled magát a szerepbe?
Tanulom a mentoraimtól, hogyan kell egy szerepből kilépni.

Olvastam, hogy valaki megkérdezte, hogy „zsíros e a hajad?” Megsértődsz ezeken a kommenteken?
Nem is hallottam erről.  Az İçerde Mert-je egy utca gyerek. Ott szándékosan néztem ki úgy, ahogy. Különben adok magamra, pl.  mindennap sportolok és zuhanyzom. Nehogy ilyen cikket merj rólam írni...!

MINDIG ÉRDEKELT A MATEMATIKA ÉS A FIZIKA

Próbálom az angolomat fejleszteni. 15-16 éves korom óta az a célom, hogy egy nemzetközi projektben dolgozhassak.

Az Isztambuli Műszaki Egyetemen, fedélzeti mérnöknek tanulok.  Mindig érdekelt a matematika és a fizika. A repülők és a mérnöki munka mindig is vonzottak. Ámbár úgy néz ki, hogy más az utam.

A „Gödör”ben  Yamaç éjszakánként rock énekes. A zene nagyon fontos nekem. Én is inkább a rock-ot szeretem. Miközben készültem erre a szerepre, hosszú idő után újra elkezdtem hallgatni Guns N’ Roses, Led Zepplin, Aerosmith-t.

Az interjú eredeti török változata, a Hürriyet újságban jelent meg!

Kövessetek minket a  facebook-on   instagramon, pinteresten és youtube-on is!