Mudanya és Tirilye

Mudanyaról röviden írtunk már, most egész napos kirándulásunk élményeit meséljük el nektek.

Egyik reggel útra keltünk, és Isztambulból kicsivel több, mint egy óra alatt elhajóztunk a Márvány tengeren Mudanyaig. Erre a hajóra már kell útlevél, és a csomagokat is alaposan átvizsgálják, mintha repülővel utaznánk. A hajó helyjegyes, kényelmes, a büfében meleg étel is kapható. Mudanyaba érkezve egy falucskára számítottunk, ezzel szemben egy lüktető, vidám, építkezésekkel teli, fejlődő városban találtuk magunkat. Kávézók, haléttermek, üzletek sokasága, iskola udvarról kiszűrődő gyerekzsivaj, élénk dudaszó fogadott.

A tengerparton végigsétálva padon üldögélő, beszélgető és persze horgászó emberekkel találkoztunk. A központtól kb. 15 percnyi sétára rá is akadtunk arra a helyes kis utcára, ahol Elif háza és az a panzió áll, ami Mudanyaba érkezésekor első otthona volt. Bizony erre a csodaszép épületre is ráférne egy alapos felújítás. Mivel az egész utca rehabilitáció alatt áll, valószínű, hogy hamarosan sor kerül rá is.


Bár a város intenzíven fejlődik, ezt az utcát autentikus formában hagyták meg. A színes fa házakat bár folyamatosan újítják, ügyelnek rá, hogy ezt az eredeti formát meghagyva tegyék. Elif házát is épp nagy munkálatok közepette találtuk, kicsit be is osontunk, hogy megörökítsük a felújítás részleteit.

Miután kileskelődtük magunkat, beültünk egy művész kávézóba, ahol olyan pazar szervírozással kaptuk a török kávénkat, hogy muszáj volt mindjárt kettőt innunk belőle. Na, meg kicsit azért is időztünk tovább, mert a tulaj pasi meglehetősen jóképű volt…

Kicsit megpihentünk, majd dolmusra pattantunk és meg sem álltunk Tirilyeig, ahol Ömer újra megkéri Elif kezét. Ez a húsz pernyi dolmus út valami gyönyörűséges. Hegyes, erősen meredek, kanyargós úton mentünk, miközben fölülről csodálhattuk a Márvány tengert, és a partjára épült házakat.

Ha Mudanya tetszett nekünk, Tirilye kb. a földi paradicsom érzetét keltette bennünk. Itt szinte tapintható volt a természetesség, az autentikus életvitel közelsége. Régi stílusban épült színes házak, az utcán teázó, tavlát játszó férfiak, kisboltok előtt beszélgető asszonyok, utcán játszó gyerekek.

A település főként olíva termesztésből és földművelésből él, ezért egymást érik azok az üzletek, ahol mindenféle terméket készítenek az olíva olajából és virágából. Szappanok, olajok, olíva paszta, lekvár különlegességek óriási választéka volt. Vettünk pl. olyan kolonya-t (kézfertőtlenítő), ami az olíva fa virágából készült. Isteni illata van…

Ebben a bájos, hangulatos környezetben találtunk rá Ömer és Elif közös boltjára, amit a sorozat végén együtt nyitnak. A parton pedig arra a helyre, ahol Ömer letérdel Elif előtt és újra megkéri a kezét.

Októberi utunk legszebbikeként emlékszünk erre a kirándulásra. Aki meg akarja ismerni azt az atmoszférát, amiért a török életstílust kedvelni szoktuk mi európaiai, annak Tirilyebe mindenképpen el kell látogatnia!

Mi biztosan vissza megyünk még...

Kövessetek minket a  facebook-on   instagramon, pinteresten és youtube-on is!