Cesur ve Güzel, Kara Sevda, Fatmagül ...

Lassan úgy érezhetjük, hogy a csapból is török sorozatok folynak. Harsog tőlük a média, a TV csatornák egyre másra tűzik képernyőre őket és nem utolsó sorban, több tízezren tömörülnek facebook csoportokba, hogy kedvenceikről beszélgessenek. A mi blogunk is ezen sorozatok apropójaként jött létre. Már 5 éve kutatjuk lázasan a forgatási helyszíneket és ezeken keresztül mutatjuk be Isztambult. Érdekelt azonban egy másik nézőpont is, szerettünk volna valaki más szemüvegén keresztül belelátni kicsit, hogy mi lehet a török sorozatok titka, mi lehet vajon hódításuk oka? Az egyik rajongói csoport adminját, Szilveszter- Kiss Tündét kértem meg, hogy foglalja nekem össze, Ő mit gondol a kérdésről és, hogy meséljen kicsit aktuális kedvenc sorozatáról!

Sok helyen és sokféleképpen nyilatkoztak már sokan, a török sorozatokról. Hogy mit tudnak vajon ezek a sorozatok, mit tudnak a forgatókönyv írók, mit tudnak a színészek, azok, akik a zenei aláfestést szerzik a filmekhez, sorozatokhoz, meg úgy an bloc, mivel tudnak minket ilyen szinten a bűvkörükbe vonni, elvarázsolni? Rengeteg magyarázat lehet rá, mindenki a maga tapasztalatai, élményei alapján fogalmazza meg, hogy ő mit köszönhet egy, egy jól sikerült alkotásnak, és ha „belekóstolt” ebbe a fajta világba, miért nem tud szabadulni, és igazából miért nem is akar.

Nálam is jó pár éve kezdődött, Seherezádé, Ezel, Szív útjai, Tiltott szerelem… valahol itt. Meg kell, hogy mondjam, ez a varázslat azóta sem csökkent, sőt egy –egy újabb remek alkotás felfedezése után egyre erősebb. Hogy miért? Egészen a szívemig hatol az- az érzelem tenger, amit képviselnek. Az elfojtott, de mégis parázsló  szenvedély, ami benne van egy-egy tekintetben, az extázis élmény, ami átlengi a cselekményt anélkül, hogy a helyszín folyamatosan a hálószoba lenne, a felsorakoztatott szebbnél-szebb színészek, úgy nők, mint férfiak, mindannyian gyönyörűek és tehetségesek. És itt említést érdemelnek egyes mellékszereplők is, akik időnként nagyon sokat, ha nem ugyanannyit hozzátesznek az adott darab sikeréhez, mint maguk a főszereplők. 

Aztán ott vannak a gyönyörű helyszínek, amik által az is közel kerülhet Isztambulhoz, aki sosem járt még ott. Külön figyelmet érdemelnek a sorozatokban bemutatott hagyományok, melyekből betekintést nyerhetünk a török kultúrába, megismerhetjük mindennapi szokásaikat és hagyományaikat.

Az alkotók nagyon ügyelnek a részletekre is, mindig a jelenethez illő, sokszor zseniális zenei aláfestéssel dolgoznak. Ezek mind- mind olyan adalékok, amikkel együtt lesz kerek egész és fantasztikus egy-egy sorozat vagy film.

Aki nem csak felszínesen nézi ezeket a történeteket, tetten érheti a manapság mindinkább háttérbe szoruló emberi értékek megjelenítését: a szülők iránti tisztelet, az igaz barátságok, a testvéri szeretet az embertársaink iránti lojalitás, a segítőkészség… ezek mind fellelhetőek a török sorozatokban, míg a való életben sajnos egyre inkább elenyésznek. Mert azoknak az egyszerű „ földhözragadt” érzéseknek a helyét, amik nemrég még értéket képviseltek, manapság egészen más „értékek” vették át. Így aztán nem csoda, ha inkább bevackoljuk magunkat a kedvenc fotelünkbe és nosztalgiázunk, akár a kedvenc sorozatunkkal arról, hogy milyen volt, és milyen lett körülöttünk a világ. Aztán a saját kis világunkban álmodozunk egy szebbről. És a gyönyörű, szívünkben lakó érzéseket újraélhetjük és megkaphatjuk a török sorozatokban jelen lévő érzelem lavinákból. IS… Én többek között ezért szeretem őket!

S akkor el is érkeztünk az aktuális kedvenchez!
Cesur ve Güzel

Sorozatokból nincs hiány, a felhozatal hatalmas, történelmi, romantikus, komédia, dráma… válogathat mindenki kedve szerint. És van, amikor a sok műremek közül egy bizonyos valamiért jobban megfog. Magad sem érted, de függővé válsz, alig várod a következő részt, többször is megnézed egy-egy jelenetét, akaratlanul könnyeket ejtesz, azonosulsz a szereplőkkel, a főhős lesz a szíved csücske, aztán ha netalán nem úgy alakul a vége, ahogy szeretnéd, nehezen dolgozod fel!

Biztos volt már mindenkinek ilyen élménye is. Mostanában egy adott sorozat iránt érzem azt, hogy el van találva, mind cselekmény, mind szereplők, mind érzelmi és lélektani szempontból is. Cezur ve Güzel, Bátor és Gyönyörű. Már a címében benne van, a két főszereplő Tuba Büyüküstün és Kivanc Tatlitug, egyikük bátor a másik gyönyörű, itt még megjegyezném, hogy a Bátor is gyönyörű J Mindkettejüknek már régóta a rajongója vagyok, faltam a sorozataikat, és igazán mondhatom kivétel nélkül remek alkotások, kitűnő alakításokkal. Fent nevezettnél pedig adott két ember, a két főhős, akiknek az élete egy véletlen folytán összefonódik.

Cezur éppen Korludagba tart megkeresni apja gyilkosát, családja kifosztóját, mikor éppen annak az embernek a lányát veti elé a sors, aki az említettek miatt a halálos ellensége. A szerelem szelleme pedig mindig ott van a levegőben, és hopp meg is születik, hirtelen, spontán, van, hogy észre se vesszük és befészkeli magát… itt is ez történt. Hát, és akkor a dolog lélektani oldalát megközelítve, van e annál fájdalmasabb, lehetetlenebb szerelem, mint mikor választanunk kell az apánk és a szerelmünk között?Állíthat e keményebb megpróbáltatás elé a sorsunk, mint mikor megtudjuk, hogy a szívünkhöz eddig legközelebb álló lény egy tolvaj, egy alattomos gyilkos, aki ha közvetlenül nem is, de minden aljasságban részt vett? Aki megalázta, nem szerette anyánkat, inkább választott egy gyilkost, csak mert az érdekei így kívánták? Ráadásul, ha még születésünk okán van egy jó adag dac és büszkeség is bennünk? Bizonyára nehéz leküzdeni ezt a kettős érzést! 

Másik oldal: szerethetjük e az ellenségünk gyermekét? Nem változik csupa lelkiismeret furdalássá és pokoli vesszőfutássá az életünk, ha felvállaljuk az érzéseinket? Nem érezzük úgy aztán, hogy árulást követünk el valaki ellen, akinek pedig esküt tettünk, hogy megbosszuljuk? Véleményem szerint, ha az érzés erős és mindkét fél részéről meg van, megtehetjük, igen! De ehhez erősen és feltétel nélkül kell szeretnünk. És az a fiú, aki mindezen kegyetlen tetteknek a tanúja volt zsenge gyermekként, aki cipeli magával ezeket a terheket a lelkében, akinek azóta az éjszaka óta pokol és rémálmok tömkelege az élete, meg tud bocsátani az apjának? Aki élete során szeretetet tőle nem sokat, de megaláztatást, lebecsülő szavakat viszont annál inkább többet kapott. Pedig egy fiúgyermeknek az apja a példaképe, a nagybetűs HŐS, át tud lépni ő mindezeken? És valaki, aki valaha ölt, hogy tud élni ezekkel a lelki terhekkel? Elnyeri a büntetését?  Mennyiben érinti ez a büntetés a hozzá közel állókat, akik azért szeretik aki, nem tudván, vagy nem akarván tudomásul venni a bűneit, mert ugye a vér vízzé mégsem válik. Ezért remek ez a sorozat, mert ilyen kérdéseket feszeget. Ezekre a kérdésekre keressük a választ, ezekre a kérdésekre kell választ adnia. Ki árul el kit? Ki lesz hűségesebb? Melyik érzés lesz erősebb végül a gyűlölet, vagy a szerelem? Ki kit választ végül?

Akik nézitek a sorozatot, ássatok le a lelketek mélyére és válaszoljatok ezekre a kérdésekre. Lehet, hogy akkor jobban, vagy teljesen megértitek a főhősök időnkénti érzelmi kitöréseit, az ellenállást, a dühöt, egymás eltaszítását…miközben folyamatosan ott van a felszín alatt egy tiszta beteljesült szerelem, aminek időnként újra meg újra nem lehet ellenállni. A fülembe cseng egy mondat, amit Cezur mond Sühannak a 14-ik részben:” Nem bízol egy férfiban, aki letette a pajzsot, egyetlen nő miatt?” Van ennél szívhez szólóbb szerelmi vallomás? Bizonyára nincs! És még… Érzelemhegyek, tiszta és érdek szerelmek, gyönyörű helyszínek, fantasztikus zene, csodás barátságok,  remekül kiválogatott fő-és mellékszereplők-mind, mind jelen vannak. A forgatókönyv pedig majd megadja minden kérdésünkre a választ, reméljük, hogy hasonló lesz ahhoz, amit mi szoktunk írogatni. Mely szerint a gonosz elnyeri a büntetését, az igaz tiszta érzések pedig győzedelmeskednek.

Én így látom, és ti, mit gondoltok?

Kövess minket a  facebook-on   instagramon  pinteresten és youtube-on is!