A török kor emlékei után kutatva sétáltunk a Budai Várban!

Szerencsés és kellemes nap volt a tegnapi. Szerencsés, mert remek időnk volt, pont kirándulásra, sétára alkalmas. Napsütés, enyhe szél, langyos hőmérséklet. Kellemes, mert nagyon klassz társasággal tölthettük a délelőttöt. Volt, aki meglehetősen messziről utazott Budapestre, hogy találkozhassunk, és együtt végigjárhassuk a Budai Vár török korból fennmaradt emlékeit. Fesztelen, kötetlen beszélgetések folytak, volt sok nevetés, pont, mintha száz éve ismernénk egymást. Nekünk óriási öröm ez, hogy a virtuális világból, a közösségi háló ismeretségein túlmutatva végre személyesen is megismerhettünk titeket. Ugye milyen furcsa, hogy alig – alig ismertük fel egymást? Még így is rá tudtunk csodálkozni, hogy jéééééééééééé, ez te vagy? –pedig a többség már hónapok óta beszélget egymással a facebookon. 

Köszönjük, hogy megosztottátok velünk az életetek apró – cseprő, és fontosabb történéseit is, úgy láttuk tényleg mindenki jól érezte magát.

A jól sikerült kezdet után mindenképpen folytatni szeretnénk ezeket az alkalmakat, hogy minél több hasonló közös élményben lehessen részünk. Ahogy azt Melinda elmondta, hamarosan újabb séta útvonalat hirdetünk, várhatóan május közepére. Bízunk benne, hogy ott is minél többen leszünk!

Most pedig azok kedvéért, akik nem tudtak velünk tartani, íme az infó arról, milyen török kori emlékek lelhetők fel a mai napig is a Budai Várban és környékén!

A BUDAI VÁR TÖRÖK EMLÉKEI

Kasim Pasa bástya - Fehérvári rondella

A legkorábbi látképekről tudjuk, hogy a kapu déli oldalán, magát a kaput is eltakaró nagyméretű ágyútornyot építettek a várfalak elé, amelynek maradványai máig feltáratlanok. Építése a párhuzamok alapján feltehetően a 16. század első felében, esetleg a 15. század végén történhetett. Ezt az ágyútornyot vették körbe a törökök az 1540/1550-es években egy köpenyfallal, majd a tornyot lebontva, rondellává építették át az erődítményt az 1660-as években.  (Mindkét bástya 1667/1668-ban készült el). A rondellához ekkor már négyszeres kapu csatlakozott. Az építtető, Cerrah Kasim pasa 1660 óta tevékenykedett a hódoltságban, végigharcolta a 60-as évek háborúit. 1666. áprilisában nevezték ki budai pasává, tisztét 1667. május 22-ig töltötte be. Az építkezés ezért valószínűleg 1667 tavaszán, nyarán folyhatott.

Építési felirat:

„Ó, isteni kegyelem, adassék hála trónusának!

Ezt az erős bástyát az ellenség szeme számára félelmetessé tette.

A mohamedán sahokat segítse fényes győzelemre,

És legyen az oszmán hatalom szívében maradandó és erős.

Ungurusz fővárosát, ezt a páratlan és erős várat

Egy vezír megerősítette. Óh, mily nagyszabású alkotás!

Őnagysága, Kászim pasa a híres és igazságos

A hatalmas vezír, a jóságos kormányzó

Budin várát virágzásra emelte, megépítette e tornyot.

Nyerje el Isten kegyelmét e nemes személy!

Szidkí Isten segítségével szavakba foglalta ennek időpontját:

A Kaf-hegyhez hasonló ez a nagyszerű építmény.

Íratott az 1078. évben”    (1078-1667)
Fekete Lajos fordítása.

1723-ban, egy nagy lőporrobbanásban erősen megsérült, de helyreállították. 1849. május 21- én itt törtek be a várba a magyar honvédek. 1867-ben lebontották, mert már nem tartották korszerűnek, de 1950-52 között újra felépítették.

Karakas pasa bástya

Karakas pasa tornya 1618-21 között épült.

A torony a délről és keletről összefutó falak lezárója. Eredetileg középkori építmény, ennek maradványait használta fel Karakas pasa (1618-1621) az új torony felépítéséhez, mely hasonló lehetett a Zsigmond király korabeli eredetihez. A torony alsó része kör alakú, az emeleti része pedig sokszög. A múlt század végén lebontották, nemrég eredeti formáját megközelítve újjáépítették.

A Savanyúleves bástya

Eredete a török korra nyúlik vissza, feltehetően a XVII. század folyamán védelmi célból építették: ide helyezték el a félköríves, vagy annál kissé nagyobb ágyúkat. Török neve Eksi as Kulesi (Ekşi aş Kulesi) volt, ami magyarra lefordítva savanyú lé. Lehetséges, hogy egykor itt egy forrás volt, aminek savanyú volt a vize. A belsejében boltozott kazamaták voltak, ezek lejárata a mai Tóth Árpád sétányról nyílott. Az 1686-os ostrom után viszonylag jó állapotban megmaradt, és a XIX. századig a véd mű részét képezte. Azután az 1800-as évek elején, a Bástya sétány kialakításakor a sétány része lett. A századfordulón már egy nyolcszögletű kioszk állt itt, amely a vasárnapi térzenének és jótékonysági rendezvényeknek adott helyet. Az 1960-as években egy modern pavilon emeltek a helyére, amelyben bisztró működött. Az 1980-as években akarták felújítani, ám ez elmaradt, később a pavilon ponyvákkal fedett vázát is elbontották.

2011-ben avatták fel az új pavilont. Aljában a Szikla kórház bejárata van.

Veli bég bástyája
Veli bey tornya a budai várnegyed nyugati erődrendszerének egyik bástyája, 1570 körül épülhetett. Török neve Veli bey kulesi. Nevét építtetőjéről kapta, aki Szokollu Musztafa budai pasa idején hatvani szandzsákbég volt, és Budán számos alapítványa és építkezése ismert.

Eredetileg ebben a rondellában is voltak kazamaták. Tervezték, hogy a 18. században átépítik, de erre nem került sor. A rondellán ma bronz lovas szobor látható, az erdélyi kettes huszárok emlékműve, Petri Lajos alkotása.

Esztergomi bástya- Toprak Kulesi- Földbástya
A törökök még akkor Földbástyának nevezték a nagy átmérőjű rondellát, amikor az már kőből épült.  A belsejében ágyútermek voltak. Építésének ideje nem ismert, de az 1630-44 közötti időkben Musza budai pasa parancsot kapott a javítására. A bástyához vezető utat Toprak kulesi yolu-nak, azaz Földbástya útjának nevezték. Buda visszafoglalásakor, 1686-ban szétlőtték, a falai beomlottak,és maguk alá temették a bástyán felállított ágyúkat. Az egyetlen megmaradt török ágyút a helyreállított rondellán állították ki. Már 18. század elején újjá akarták építeni, de ezt még
1743-ban is szorgalmazni kellett. A helyreállítás során kerültek a kisméretű sötétvörös középkori téglák a falába. A török idők után kezdték a bástyát Esztergomi rondellának nevezni. Itt látható Buda 1686-os visszafoglalásának emléktáblája, amit körülbelül oda helyeztek, ahol szeptember 2-án a felmentő seregek először jutottak be a várba. Itt tört be a csapatokkal Petneházy Dávid, Thököly Imre kapitánya,vagy Fiáth Jánosvagy Ramocsaházy Endre. A források mind hármukat említik.

Anjou sétány
Anjou sétány a budai várnegyedben, a Bástya sétánv északi részén található, az Esztergomi rondellától a Bécsi kapuig tartó ágyúterasz. Rajta a várfalat  Siavus pasa tornya és a Murád pasa tornya erősíti. Amikor 1686.-ban Budát visszafoglalták, nagy csata zajlott itt. 1696-ban a Zaiger szerint Császárrés volt a neve. A laktanya felépülése után a laktanyáról előbb Ferdinánd-bástya majd Nándor bástya, 1924-ben Csernoch János hercegprímás után Prímás bástya volt a neve. A második világháború után kapta az Anjou bástya nevet. 1936-ban, a visszafoglalás 250. évfordulójára kétoldalt fasorral ültették be.

Siavus pasa bástya
Az 1648 és 1650 között épült bástya nevét építtetőjéről kapta. Eredetileg félkör alapú bástyatorony volt, ami Buda visszafoglalásakor, 1686-ban nagyrészt elpusztult, és sokáig romokban hevert.

Alapjainak felhasználásával, valószínűleg még 1755 előtt, a rondellát ötszögű bástyával vették körül, és ezt ekkor már Károly bástyának nevezték és 1763-ig teljesen kiépítették. 1836-ban még meg volt, később teljesen elbontották, de még 1870 előtt a behorpadt alaprajzi vonalon emelt fallal kötötték össze.

Siavus bástyán fekszik a város utolsó török kormányzója, az 1686-ban elesett Abdurrahman pasa ágyúkkal körülvett síremléke. Az emlékművet - annak tanúsága szerint - „az ugyanakkor itt elesett Szabó György Veszprém vármegyei karakószörcsöki nemesi felkelő leszármazottai” állíttatták 1932-ben. A vaslánccal összekötött kőgolyók által övezett turbános, 185 centi magas sírkő, tervezője Zsille Kálmán festőművész volt.

Murád pasa bástya
Az északi falon, a Bécsi kaputól nyugatra található a bástya. Kara Murád pasa janicsáragából lett nagyvezír, majd bukása után, 1650-1653 között budai pasaként tevékenykedett. Nevéhez köthető a mára elpusztult Murád pasa-dzsámi építése, és jelentős javításokat végeztetett a pasák palotáján is.

 
Fetih dzsámi (Szaát dzsámi)


A középkori Mária Magdolna templom.„A tizenöt éves háború során Budát több ízben is (1598,1603,1604) megpróbálták ostrommal visszafoglalni a keresztény seregek, sikertelenül. Valószínűleg ebben az időszakban vették el a törökök az amúgy is jelentősen lecsökkent számú keresztény lakosság várbéli utolsó templomát, ám ennek pontos időpontja nem ismert. Az általuk adományozott Fetih dzsámi (Győzelem dzsámi) név éppen a törökök harci sikereinek megörökítését célozhatta. A törökök által használt másik, hétköznapibb név, a Szaát dzsámi (Órás dzsámi) a még mindig meglévő és működőképes toronyórára utal. Evlia Cselebi 1663-ban megjegyzi, hogy a város összes dzsámijai ennek az órának a messze hangzó szavához igazodnak. A törökök építkezéseiről nincsenek információink. Nyilvánvalóan elpusztították a számukra alkalmatlan belső berendezést, a falakat lemeszelték. A barokk templom bontása során előkerült egy keleti ornamentikával ellátott mellvédlap, amely valószínűleg egy mimber (szószék) korlátjának töredéke. Feltehetően a templom törökkori berendezéséből származik.” (Szebeni–Végh, 2002, 427-457.)

Az 1944-es ostrom során több bombatalálat érte az épületet: a tornyon repedések keletkeztek, a 3-4. emelet északnyugati sarka leomlott; hosszházának tetőzete, a szentély és a kápolnák fala szinte teljesen beomlott. Az igazi pusztítást azonban nem a háború, hanem az 50-es évek „helyreállítása” végezte: hiába készítette el 1946-ban Lux Kálmán a templom felújítási tervét, hiába kezdődött meg a tetőzet és a szentélyfal visszaépítése, 1950-ben - állítólag Rákosi személyes utasítására - az épületet mégis lebontották.

Budavár rövid története 1541-1686-ig:

1541. augusztus 29. Szulejmán szultán csellel elfoglalta

1542 : Sikertelen ostrom a vár visszafoglalására

1566 : Újabb sikertelen visszafoglalási kísérlet

1599 : Pálffy Miklós, Schwarzenberg Adolf és Nádasdy Tamás sikertelen ostroma a török ellen

1602. október 2.-november 15. között Ruswurm Hermann Kristóf császári tábornok sikertelen ostroma
1603. július 10 : Megkezdődik Károly lotharingiai herceg és Miksa Emánuel bajor választófejedelem ostroma a török ellen. Az ostromot 109 nap küzdelem után feladták.

1686 június 24.: Megkezdődik a vár visszafoglalási ostroma

1686. szeptember 2.: Ezen a napon foglalták vissza Budát a szövetséges hadak a törököktől

A visszafoglalás után a falak helyreállítása azonnal megkezdődött.

Török temető

Betörési pont

Az utolsó Budai Pasa síremléke

Ha legközelebb te is velünk tartanál, iratkozz fel online magazin értesítőnkre, hogy ne maradj le az infókról!

Kövessetek minket a  facebook-on   instagramon, pinteresten és youtube-on is!